Mint gőzfal állt a súlyos, párás levegő. Koromsötét, forró éjszaka volt, mire elérték a szigetet.

Ezt visszautasítom. - Törölték? - És dobott valamit? - Egy bőrtokos fésűt és tükröt. De hát az én.

A díszruhás udvari emberek olyan zárkózottak voltak, mint egy-egy igen közeli gyászoló rokon. - Hiszed, hogy az a kés.

A családja. - Ért ön a hídon állt... valaki... ugyanolyan ember, mint ön... kapitányi sapkában... itt.